„Bemutatkozó látogatást tettem a Sándor-palotában” – írta közösségi oldalán az építési és közlekedési miniszter. Lázár János elmondása szerint Sulyok Tamás köztársasági elnökkel áttekintették az elkövetkezendő időszak Építési és Közlekedési Minisztériumot érintő jogalkotási feladatait.
Mint arról lapunk is beszámolt, Lázár János legutóbbi tapasztalata igencsak keserű volt a Sándor-palotával kapcsolatban. Emlékezetes, tavaly decemberben Novák Katalin akkori államfő élt a vétójogával, és az Alkotmánybírósághoz küldte a kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvényt.
A jogszabályt még december 13-án szavazta meg az Országgyűlés, amely a köznyelvben a kastélyok örökbefogadásaként vált ismertté. A koncepciót az illetékes tárca, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) jegyzi, amelyet Lázár János vezet.
A volt köztársasági elnök szerint az állami kastélyok „örökbefogadására” vonatkozó szándék támogatható, a törvény rendelkezései anélkül teszik lehetővé a magántulajdonba adást, hogy ehhez a törvényalkotó a nemzeti vagyon megfelelő védelmét biztosító garanciális szabályokat teljeskörűen meghatározta volna. Ezért végül nem hirdette ki a jogszabályt.
A Világgazdaság felhívta rá a figyelmet, a karakán személyiségéről ismert miniszter nem is hagyta szó nélkül a döntést: még aznap este éles kritikát fogalmazott meg közösségi oldalán. A tárcavezető állítása szerint kétféleképpen tudta értelmezni a köztársasági elnök hivatalának döntését: jóhiszeműen és rosszhiszeműen. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogyha még előbbit is választja, akkor sem érti a célját.
„A Sándor-palota jogászai azt mondják: úgy változtassunk, hogy ne változtassunk semmit”
– fogalmazott. Pedig szerinte a kastélytörvény lényege pontosan az, hogy változtatni kell az eddigi gyakorlaton. A magántőkét nem megdönteni kell, hanem bevonni az épített örökség megóvásába, értékes kastélyaink felújításába és fenntartható működtetésébe. Ha viszont rosszhiszeműen értelmezi a fejleményt, akkor nagyon is érti.
„Gyávaság és régi kommunista reflexek vannak mögötte”
– húzta alá. Hozzátette, reméli, hogy téved, és a köztársasági elnök jogászai csupán nem olvasták a törvényt vagy nem értik annak lényegét. Majd kiemelte, biztos benne, hogy történelmi örökségünk, kastélyaink jobb sorsa érdemesek. Ehhez viszont változásra és bátorságra van szükség.
Végezetül finoman odaszólt Novák Katalinnak, és megtisztelőnek nevezte az elnök asszony kitüntető figyelmét, hiszen az alkotmányos normakontroll intézményét szinte csak az ÉKM-es jogszabályoknak tartja fönn. Ezzel arra utalt, hogy rövid időn belül ez már a második jogszabály, amelyet a tárca sikerre vitt a parlamentben, majd az államfő megvétózta.
