Tudta, hogy a krimik királynője szörfözött, és régészeti ásatásokon is dolgozott?

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Eddig nem látott kéziratok, személyes levelek, fényképek és egykori használati tárgyak segítségével mutatja be Agatha Christie életét a londoni British Library új kiállítása. A krimik királynője nemcsak Poirot és Miss Marple megalkotójaként volt különleges figura: gyógyszerészeti ismereteket szerzett, bejárta a világot, régészeti ásatásokon vett részt, és még szörfözött is. A tárlat az írónő halálának ötvenedik évfordulójához kapcsolódva nyílt meg.

2026. 11. 09. 20:00
Tudta, hogy a krimik királynője szörfözött, és régészeti ásatásokon is dolgozott?
Agatha Christie írógépe és bőröndje Fotó: British Library Board

Szörfözött, világ körüli útra indult, és az Orient expresszen is utazott

A kiállításon látható fényképek alapján nehéz lenne csupán visszafogott, angol vidéki környezetben alkotó írónőként elképzelni Christie-t. 

Az egyik felvételen például Hawaiin szörfözés közben látható. 

A fotók mellett a tárlaton egy általa használt szörfdeszka másolata is helyet kapott.

Christie 1922-ben első férjével, Archie Christie-vel indult tíz hónapos világ körüli útra. Dél-Afrikát, Ausztráliát, Új-Zélandot, Fidzsit, Hawaiit és Észak-Amerikát is felkeresték. Az utazás során az írónő nemcsak új tájakat és kultúrákat ismert meg, hanem olyan élményeket is szerzett, amelyek később a történeteiben is visszaköszöntek. Hawaiin például megtanult állva szörfözni, ami akkoriban még korántsem számított hétköznapi tevékenységnek egy európai nő számára.

Az utazás iránti szenvedélye a vasúti közlekedéshez is kötődött. A British Library egyik leglátványosabb installációja egy 1920-as éveket idéző, Orient expressz stílusában berendezett vasúti kocsi. A látogatók ebben a környezetben ismerkedhetnek meg Christie vonatutazásainak történetével és azzal, hogyan merített ihletet útitársaiból, az állomásokból és az utazás különleges hangulatából. Az írónő 1931-ben is utazott az Orient expresszel, az útról pedig levelet írt, amelyet most a kiállításon is bemutatnak. A vonatút élményei és az utasok megfigyelése később az 1934-ben megjelent Gyilkosság az Orient expresszen című regényében is visszaköszöntek. A tárlat így azt is érzékelteti, hogyan válhatott egy személyes utazási élmény a világ egyik legismertebb krimijének alapötletévé. 

Forrás: agathachristie.com

Régészeti ásatásokon is dolgozott

Christie életének kevésbé ismert, de annál fontosabb része volt a régészet iránti érdeklődése. Második férje, Max Mallowan régész volt, akivel 

az 1930-as évektől rendszeresen részt vett közel-keleti expedíciókon, elsősorban Irakban és Szíriában. 

Az írónő nem csupán elkísérte férjét: fényképezett, dokumentálta a leleteket, és az ásatások mindennapi munkájában is segített.

A londoni kiállításon megtekinthető az a Leica fényképezőgép, amelyet Christie a régészeti tárgyak megörökítésére használt. Emellett olyan filmfelvételeket is bemutatnak, amelyeket maga az írónő készített az ásatások során. A látogatók a régészeti expedíciók hangulatát megidéző installációban Christie két regényéhez, a Gyilkosság Mezopotámiában és az Eljöttek Bagdadba című műhöz készített cselekményvázlatait is láthatják.

A régészeti élmények nemcsak a bűnügyi történeteire voltak hatással. Christie 1946-ban Come, Tell Me How You Live címmel külön könyvben idézte fel a közel-keleti expedíciókon szerzett tapasztalatait. A kötetben a régészeti munka hétköznapjairól, az utazásokról és a térségben megismert emberekről is írt. A kiállítás ezen tárgyai azt mutatják meg, hogy az írónő számára a régészet nem egyszerűen férje munkájának kísérője volt, hanem saját érdeklődésének is fontos része.

Az írógép, amelyen egy klasszikus krimi született

A kiállítás egyik különleges darabja Christie 1937-es Remington írógépe. 

A British Library ismertetője szerint az eszközt több műve megírásához is használhatta, köztük az És már senki sem című regényéhez. A gép mellett az írónő kéziratai, jegyzetfüzetei és különböző történetekhez készített vázlatai is megtekinthetők, így a látogatók a kész művek mellett azok megszületésének folyamatába is betekintést nyerhetnek. A szerző munkamódszere az évek során változott: későbbi életében már diktafont is használt, amellyel történetei első változatait rögzítette. A tárlaton ez a készülék is látható, csakúgy, mint a Függöny: Poirot utolsó esete című regény gépelt kézirata. A dokumentumokból az is kiderül, milyen gondossággal tervezte meg történeteit, és hogyan dolgozott a szereplőkön, a fordulatokon és a nyomozás részletein.

Christie nemcsak regényeivel, hanem színdarabjaival is jelentős sikereket ért el. A kiállításon A vád tanúja színpadi változatához készített jegyzetei, valamint az Egérfogó előadásaihoz kapcsolódó ritka felvételek is helyet kaptak. Utóbbi különösen fontos része az életművének: a darabot 1952-ben mutatták be, és azóta is folyamatosan játsszák, ezzel a világ leghosszabb ideje műsoron lévő színpadi produkciója.

A British Library kiállítása 2027. június 20-ig látogatható. 

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.