MN Magyar Nemzet - A kékfrank lehet az új csereeszköz?

A Magyar Nemzet internetes kiadása. Kiadja a Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft.

Sport
Út az ígéret földjére
Központi edzőtábort kérnének
Lézerpisztoly: tölteni sem kell, de durran
Röviden
Kammerer nem látja a fiatalokat

Belföld
Nem minden tankönyv érkezik meg
Vízügyesek pénzei után nyomoznak
A szocialisták hagyatéka a meghatározó
Röviden
Közép-ázsiai ország, egyelőre megoldások nélkül

Külföld
Kijev számít Budapest támogatására
Moszkva célja az elveszített globális súly visszaszerzése
Kubai tangó, mexikói csörte
Röviden
Palesztin ultimátum Izraelnek

Gazdaság
Széchenyi-vitairat: jó helyzetfelmérés
Milliárdokról mond le az állam?
Nem kell aggódni a búza ára miatt
Még nem ad hitelt a bank
Csökkent a kötvényállomány

Kultúra
Egy szék, egy mikrofon és egy ember
Dzsesszes Bach francia módra
McFerrin a három gráciával
Életöröm és haláltánc
Pannonia Cantat Kaposvárott

Gazdaság

Környezetvédelem

A kékfrank lehet az új csereeszköz?
2009. augusztus 1. 00:00

Bodacz Péter

Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel

Egyre nagyobb szakmai támogatottságnak örvend az a Perkovátz Tamás soproni vállalkozó által útjára indított kezdeményezés, amely egy új csereeszköz, a soproni kékfrank bevezetését célozza meg. Az országhatáron átívelő áru- és szolgáltatáscsere lebonyolítására szolgáló, a helyi valutákat nem helyettesítő eszköz csak hazánkban számít példa nélküli elképzelésnek, hiszen világszerte – Ausztráliában, az Egyesült Államokban vagy a szomszédos Ausztriában – számos, gazdaságilag egységes kistérségben használnak valamilyen helyi „pénzt”. Mint azt a vállalkozó lapunk érdeklődésére korábban kifejtette, a kékfrank magánemberek számára fizetési utalványként volna használatos, míg a vállalkozások közötti banki elszámolásban számlautalványként működne. A rendszer a kistérség gazdasági szereplőinek érdekét szolgálja, hiszen az ily módon történő elszámolás erősíti őket. – A lokális csereeszköz gyakorlatilag annyiban különbözik a pénztől, hogy nem kamatozik, azaz nem érdemes felhalmozni. Ha egy magánember vagy egy cég kékfrankhoz akar jutni, elég lesz bemennie a helyi pénzintézetbe, ahol a csereeszköz ellenértékének megfelelő valuta egy bankszámlán kamatozhat – tájékoztatott Perkovátz Tamás, aki egyébiránt már komoly elismeréseket szerzett a néhány éve útjára indított, a hazai kézben lévő kisebb kereskedelmi egységeket, üzleteket, éttermeket gyarapítani hivatott Hami – Ha mi összefogunk… névre keresztelt kafetériautalványával.
A kékfrank ügyének komolyságát jelzi, hogy a fizetőeszköz terve már elkészült, a rendszer kidolgozásában pedig aktívan részt vesz a Sopron és Vidéke Ipartestület, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), a Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaság-tudományi Kara, valamint a Takarékbank is. Az intézményekkel összhangban személyesen Parragh László, az MKIK elnöke, valamint Járai Zsigmond, a Pannónia Biztosító elnöke, korábbi jegybankelnök levélben is kiállt Perkovátz Tamás pénzforgalmat helyettesítő utalványelképzelései mellett. Parragh mélyen egyetért a „hagyományos étkezési utalványoktól eltérő” rendszer minél szélesebb körű kiépítésével, míg Járai a nemzeti öszszefogás lehetőségéről írt, ami a hazai termékek iránti keresletben ölthet testet. Ebben – hangsúlyozta a volt jegybankelnök – kulcsszerepe lehet az utalványrendszernek, amely a „közösség javát tekinti elsődleges szempontnak”.

Küldés e-mailben| Szóljon hozzá a fórumban| Nyomtatható verzió

Lap teteje | Impresszum | Médiaajánlat | Oldaltérkép | Archívum