Magyar Nemzet Könyvek

 Kalendárium
A pontos idő Budapesten: 03:23
Magyar Nemzet Képeslap Magazin Műsorújság
Erdőkerülő
Erdőkerülő
HŰSÉGPROGRAM
Hűségprogram
Előfizetés

Előfietés

TÉVÉMŰSOR

 
Fizetett hirdetés
A nap képe
A nap képe
 
A nap idézetei
Kulcsár Anna: Egy ablak
Seszták Ágnes: Póka úr meg a vadász elvtárs
Pilhál György: A vasprefektust megedzik
Torkos Matild: Afganisztáni zsákutca
Friss Róbert: Telepek
Barabás Péter: Az orosz valóság
Képriport
09.02. 13:51
Nyakó: Lejárt a „szavatossági időm” + Képriport
Magyar Nemzet
09.01. 17:38
Kiváló szakemberek vigyáznak Magyarországra + Képriport + Videó
Magyar Nemzet
09.01. 13:43
Tévéostrom: Gyurcsány ott volt a telefon végén + Képriport
Szabadfi kétszer is beszélt vele
Magyar Nemzet
08.31. 17:48
Harminc nap alatt lakópark épült az árvízkárosultaknak + Képriport
Magyar Nemzet
08.31. 11:00
Százezer ajánlószelvényt adott le kedden Tarlós István + Képriport
Magyar Nemzet
Economic Fórum
A nap gondolata
09.03. 00:00
Elmélkedésre...
Jegyzet
09.01. 18:00
Nyomorultak 15 perce 4.0 – Megint jönnek
Lippai Roland jegyzete
08.31. 15:00
Mire készül a megkopott liberális ikon?
Lippai Roland jegyzete
Nem elfelejteni!
Gyurcsányi dumák
Nem elfelejteni!
 
Időjárás
  20 C°   17 C°    
    20 C°      
        22 C°  
  25 C°        
22 C°          
Délen a napsütést csak némi fátyolfelhőzet zavarhatja, másutt azonban csak rövidebb napos időszakokra van kilátás.
 
Szolgáltatások

Banki valutaárfolyamok

Képeslap

Lánchíd rádió

MN PLAKÁTTÁR

HírTv

HírStart

HírLista

 
Heti összefoglaló
 
34. heti híreink arrow
Jegyzet
A pannon puszta gyöngyszemei
Lőcsei Gabriella jegyzete
2010. február 3. 18:56

 
Lőcsei Gabriella
Soha nem fordult még elő velem ilyen eset, pedig a negyvenegy magyar filmszemlének legalább a kétharmadát végigültem. A magát tudományos ismeretterjesztő filmnek maszkírozó mozgóképes összeállítás felénél kibotorkáltam a sötét mozi-teremből (akciómmal senkit nem zavartam meg a „műélvezetben”, mivel a sajtóvetítésre, rajtam kívül vagy öten ültek be, mindegyikőnknek külön szektor jutott).

Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel
Megosztás az IWIW-en Megosztás a Facebook-on Csiripelés Twitter-re Küldés e-mailben

Megkerestem a mozigépészt, hogy figyelmeztessem, hiba került a rendszerébe. Az éppen akkor futó versenyfilmben ugyanis (címe: Millennium szobrásza, rendezője: Gaál Anasztázia) nem is egyszer és nem is röpke másodpercekre, mást mondott a hang, és mást mutatott a kép. Tisza Istvánról szólt a kísérőszöveg, miközben Andrássy Gyula szobrát lehetett látni, az 1892-ben felavatott, budavári Honvédszobor történetét idézte fel a szakértő, de nem a budai várban, a szóban forgó alkotás előtt, hanem pompás síremlékek árnyékában… A mozigépész, pillanatnyi zavar után, széles mosollyal „hárította problémafelvetésemet”. Kérem, mi DVD-n kapjuk meg a vetíteni valót – mondta – ha a felvétel hibás, azon mi nem segíthetünk.

Ha pedig maga a mű hibás, selejtes, azon az égiek sem tudnának segíteni. Legfeljebb a náluk eggyel alacsonyabb szinten trónoló hatalmasságok, az előzsűri tagjai, jelen esetben Bálványos Huba képzőművész, professor emeritus, Török Zoltán filmrendező és Pölöskey István filmszerkesztő. A triász, amelynek a tudományos ismeretterjesztő filmek versenyébe benevező harmincöt film közül lett volna miből hét kifogástalan munkát kiválasztani. Ennek a korábban igen tekintélyes, mostanra viszont gyalázatosan háttérbe szorított műfajnak ugyanis ma is vannak megszállottjai, akik, bármiként is fordul körülöttük a világ, a mozgóképes ismeretterjesztés misszionáriusaként viselkednek. Ha másképpen nem lehet, összekalapozott pénzekből vagy saját zsebből rendezik meg ismeretközlő, tudománynépszerűsítő filmjeiket. Az olyan világhódító tematikus tévéadók mellett, mint a National Geographic Channel, a Discovery, persze, nem nagy eséllyel versenyeznek a nézői figyelemért. Sőt, olykor még azért is harcolniuk kell, hogy műveiket bemutassák valahol. Az évenkénti magyar filmszemléken is csak nemrégiben különítettek el egy kis cviklit a számukra, az az ismeretterjesztő film azonban, amelyik a szemle versenyéből kimarad, talán egyszer s mindenkorra „dobozoltatik”. Bizonyára van közöttük olyan munka, aminek ott is a helye, de olyan is, amelyiknek a „dobozolása” mindnyájunk számára komoly veszteség.

Szellemi deficit, öntudatbéli károsodás. Aki ugyanis minálunk tudományos ismeretterjesztő filmek készítésére vállalkozik, a legtöbb esetben közvetlen környezetének, a Kárpát-medencének a tudnivalóit népszerűsíti. Csupa olyan jelenséget, amivel az idegen ismeretterjesztő tévéadók nem is foglalkoznak. Miért is foglalkoznának? Az esztergomi királyi palota Vitéz János termében feltárt, Botticellinek tulajdonított freskót, vagy a pannon puszta élővilágát elsősorban az itt élőknek fontos megismerni. Mindez az ő örökségük, az ő tulajdonuk, az ő felelősségük is, hogy mit tudnak belőle megőrizni s továbbadni. A szakmai háttér, tapasztalat és méltánylás nélkül, olykor elképesztően szegényes körülmények közt dolgozó ismeretterjesztők számára alighanem ez a legnagyobb megpróbáltatás: elérni s lehetőleg meg is hódítani azt a befogadói kört, amelyik a filmjeiknek leginkább hasznát veheti: a hazai nézőközönséget.

Értük mindenre készek, a világdivatok szolgai átvételére a leghamarább. És, mert akármerre néznek, mindenütt az eljátszott, a felcicomázott, a viccesen összekuszált ismeretátadás példatárát látják, a mi kispénzű, korlátozott mozgásterű ismeretterjesztőink is mókázni kezdenek. Eljátsszák, segédszínészekkel el is játszatják Zala György tehetségének XXI. századi felismerését, anélkül, persze, hogy akár egyetlen alkotását a maga teljességében mutatnák be. Az immár világhírű természetfotós, Máté Bence pályaívét is körbemosolyogják (Tóth Zsolt Marcell és Molnár Attila Dávid filmjének a címe is vicces: Bence + a többi jómadár), anélkül, hogy a világ legjobb madárfotósának tartott fiúról és munkásságáról érdemi információkat adnának. Voltaképpen Magyarország története is „tréfa” a negyvenhat részesre tervezett televíziós sorozatban, szójátékos mulatság az Aranybullától a tatárdúlásig, hogy mi marad meg belőle az iskoláskorú nézők emlékezetében, a móka vagy a hasznos ismeret, meg nem jósolható.

Az ismeretterjesztés hagyományos módszereinek a hívei, Kútvölgyi Katalin, Lakatos Iván (egyikőjük A mértékletesség nyomában címmel a XV. századi Magyarország kulturális életéről ad lélekemelően hiteles képet, másikuk a Goldmark színházat menti meg a feledéstől) messziről elkerülnek minden felületes és semmitmondó megoldást. Mégis kénytelen figyelemmel kísérni az ember a filmjeiket. Hogy az ismeretterjesztésnek az a hagyományos útja, amelyről az idősebbeket, úgy látszik, semmi módon el nem lehet téríteni, a pályakezdők számára is járható, Pálfi Szabolcs rendezése által igazolható.

A ketten egy fészekben című film az 1974-es születésű rendező második munkája. (Az elsőt öt évvel ezelőtt forgatta Madagaszkár állatparadicsomáról.) A film főszereplői a vetési varjak és a kékvércsék, színtere az Alföld, a tárgyilagos hangvételű film egyetlen lírai kifejezése szerint: a pannon puszta, hová a varjak is, a kékvércsék is, „a pannon puszta gyöngyszemei” vissza-visszatérnek. A varjak az orosz sztyeppékről, a vércsék Afrikából, más-más időben és – jó ideig tartani lehetett tőle – egyre kisebb csapatokban. A vetési varjú védett madár, a kékvércse fokozottan védett, ám, ha a varjak fogyatkoznak, a fokozottan védett madarak is komoly bajba kerülnek. A sólyomfélék családjába tartozó ragadozó madár ugyanis a varjak elhagyott fészkeibe rakja a tojásait.

Pálfi Szabolcs filmjének címe: Ketten egy fészekben erre a több évezredes kapcsolatra utal. A termőföldjeik védelmében a vetési varjak ellen háborúzó emberek – mondhatni, akaratuk ellenére –, az Alföld jellegzetes madarának is hadat üzentek, a természetvédők ezen a furcsa helyzeten próbálnak most változtatni. A film szerint, úgy tűnik, sikerrel, és ezt igazán jól szemlélteti Pálfi Szabolcs rendezése. Egyszerűen és mégis érdekfeszítően mutatja be először a vetési varjak, aztán a májusban Afrikából hazánkba visszatérő kékvércsék életét. Nincs egyetlen kitérő, mellébeszélés vagy oldalvágás a filmben. Jópofizás sincsen, pedig a palakék tollruhájukról elnevezett madarak élete olykor szinte kínálja a komolytalankodást. A komolytalanoknak. De aki a teremtett világot tiszteli, hogyan is viselkedhetne éretlenül? És, vajon az ismeretterjesztésnek nem alapfeltétele a teremtett világ tisztelete?

Rövid hírek
00:00 Elmélkedésre...
22:13 Gyors és pontos információt ad a kormányzati kommunikáció
22:08 Baktériumot találtak a műfogsorrögzítőben
22:00 Pályára helyezték a műholdakat
21:51 Reklámra van pénz, segítségre nem?
21:40 Európát egyre jobban kedvelik a turisták
21:31 Új rendőri vezetőket neveztek ki
21:19 Már lehet tüzet gyújtani
21:14 Visszaszereznék a régi rangot
21:07 Házilag alakította át az alvázat
 
Mai rövidhírek »
 
Gyorskereső
 
Szavazás
Ön szerint van-e mákszemnyi esélye annak, hogy Horváth Csaba üljön a főpolgármesteri székbe?
Nincs, már az is kínos volt, ahogy az utolsó pillanatig nem tudta eldönteni az MSZP, hogy kit is indítson.
Minden lehet, Budapesten egy ideje nagy népszerűségnek örvend a baloldal, és annak minden jelöltje.
Nincs, Hagyóék előzetes letartóztatásokban végződő tevékenysége után épeszű ember nem szavaz rá.
Korábbi szavazások
 
Legolvasottabb cikkek
Az elmúlt 10 nap legolvasottabb cikkei:
 
Önök nézték
Minden idők legnézettebb cikkei
 
Magyar Nemzet
Levelezés
Magyar Nemzet
 MNmail regisztráció