A rendőség hónapok óta nyomoz azokkal a feljelentésekkel kapcsolatban, amelyeket a BKV Kocsis István vezetésével tett ismeretlen tettes ellen – mondta el Demszky Gábor. Az elmúlt hetekben több gyanúsítás és előzetesbe helyezés történt – tette hozzá. A főpolgármester kijelentette, hogy saját felelősségét is mérlegelte, és végiggondolta, mit tett ebben az ügyben. Demszky szólt arról is, hogy a BKV fölötti felügyeletet 1994 óta az MSZP irányítja, erre azért volt szükség, mivel a főpolgármester szerint a szocialista politikusok az adott kormánytól több pénzt képesek kiharcolni, amivel a vállalat működése biztosítható.

Demszky kijelentette, hogy Mesterházy Ernő a 2006-ban megkötött Budapest-szerződés létrehozásában vállalt először szerepet, amelyet az akkori kormánnyal kötött a főváros. A politikus szerint a szerződés megkötése után napi szinten szükségessé váltak az egyeztetések, melyet fővárosi részről Mesterházy, míg a kormány részéről Szilvásy György vezetett. Demszky fontos fordulópontnak nevezte 2006-ot, amikor csak egyfős többséget szerzett az MSZP–SZDSZ-koalíció a Fővárosi Közgyűlésben, mivel ekkortól egyre fontosabbá vált a napi szintű egyeztetés.

Súlyos hibának nevezte a főpolgármester, hogy 2007-től több döntési hatáskört a bizottságokhoz irányított, amelyeket a tavalyi évben szüntettek meg. Demszky beszámolt arról is, hogy 2006-tól úgynevezett „szuper főpolgármester-helyettesi” poszt jött létre, amely felügyelte többek között a közlekedési társaságot. 2006-ig nem ismertem Hagyó Miklóst, de engedtem a szocialista nyomásnak és elfogadtam a személyét, ami súlyos hiba volt – vallotta be Demszky.

Hagyó „mindent egyedül akart megoldani”

Demszky emlékeztetett arra, hogy 2006-ban az MSZP-ben két csoport vetélkedett a hatalomért, melynek végén az „újak” győzelme emelte a BKV ügyeiben járatlan Hagyót a helyettesi székbe. Antal Attila kinevezését már Hagyó javasolta, utólag a főpolgármester már hibaként értékeli, hogy elfogadta a javaslatot. Antallal kapcsolatban két nagy bajt is említett az SZDSZ-es politikus: egyrészt elhitte, hogy saját erőből is konszolidálhatja a BKV-t, másrészt eltávolította a szakembereket, és tapasztalatlan vezetőket vett fel, egyre több lett a kommunikációs szakember.

Demszky szerint 2007 közepén kezdte érzékelni, hogy rossz irányba tartanak a közlekedési vállalat ügyei. Hagyó egyedül akart mindent megoldani, a bajokat pedig a szőnyeg alá söpörte, elmenekült a konfliktusok elől – fogalmazott. Hogy miért nem avatkozott közbe? „Közvetlenül nem dolgom a cégek felügyelete” – védekezett Demszky. Elmondása szerint ez a szakbizottságok és a különböző ügyosztályok feladata.

Ahogy egyre több ügy látott napvilágot, egyre többször kellett közbelépnie – idézte fel az eseményeket Demszky. Ennek volt a csúcspontja a 2008. januári használtbusz-tender, melynek végén Antal Attila lemondását kellett, hogy kérje. Az ügyek miatt megingott a kormány bizalma, de Hagyó hatékonyan lobbizott. Ezeken a tárgyalásokon Mesterházy Ernő is részt vett – ismerte el.

Demszky elmondása szerint ezután kezdtek olyan hírek a fülébe jutni, hogy egyesek a helyettesére hivatkozva „kérnek ezt-azt” a gazdasági bizottságtól. Ezt a konfliktust akkor rendezték, és tisztázták, hogy senki se adjon folyosói pletykákra. Balogh Zsolt vezérigazgatósága idején a belső ellenőrzés megvizsgálta a tanácsadói szerződéseket, de nem találtak semmit – ismertette.

Kocsis István kinevezése már a kezdettől konfliktusokat generált Hagyó és az igazgató között, Demszky szerint helyettese „érzelmi okokból” támadta Kocsis döntéseit. A 2009-ben kirobbant végkielégítési botrány után vette el Demszky Hagyó hatásköreit, mert úgy érzékelte, hogy az MSZP-s politikus nem tudott megbirkózni a rábízott feladattal. Ráadásul az általa kiválasztott vezetők is alkalmatlannak bizonyultak – tette hozzá a liberális városvezető.

Demszky „fájdalmas” ténnyel szembesült

Augusztusban kezdeményezték az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok visszahívását, nem azért, mert bűnösök lennének, hanem mert csak így lehet új lappal indulni. Demszky megismételte: a rossz vezetők kapcsán Hagyót tartja felelősnek. Kihangsúlyozta: törvénysértésekről nem volt tudomása.

Ezután főtanácsadójáról, Mesterházyról beszélt, akinek meggyanúsítása – mint említette – „többszörösen is fájdalmas tény” a számára, mert olyan munkatársa Mesterházy, akiben évek óta megbízik. Demszky kijelentette: bízik a nyomozó hatóságok munkájában és abban is, hogy végül kiderül, nem követett el törvénysértést. Itt említette meg a főpolgármester, hogy még a nyáron éppen Mesterházy javasolta azt Kocsis Istvánnak, hogy a kérdéses ügyekben tegyen feljelentést.

Mesterházy Ernő, akit Demszky szerint politikai ellenfelei egyfajta „városházi Raszputyinnak ” tartanak, még a Gyurcsány-kormány alatt kapott koordinátori pozíciót a városháza és a Miniszterelnöki Hivatal megbízásából. Az erről szóló szerződést Demszky szerint Szilvásyval közösen írták alá. Emellett tanácsadóként városházi politikai egyeztetéseken is képviselte a főpolgármestert, de mint Demszky hangsúlyozta: döntéseket nem hozhatott, és pénzt sem kapott tevékenységéért. A főpolgármester felsorolta főtanácsadójának egyéb elfoglaltságait is: megemlítette az egyik kereskedelmi televízió igazgatóságában elfoglalt helyét, azt, hogy Himalája expedíciót is szervezett, amiről film is készült, melyet most vetítenek a filmszemlén. Fontosnak tartotta megemlíteni, hogy Mesterházy részt vett a Kossuth tér rendezésével kapcsolatos megbeszéléseken és a kormányzati negyed tárgyalásain is. Itt ismét kihangsúlyozta, hogy a főtanácsadónak nem volt döntési jogköre, és utasítási jogosultsága sem, megbízási szerződésének értelmében Demszky helyett vagy nevében még nyilatkozatot sem tehetett. Demszky ezek után kijelentette: főtanácsadójától soha nem kapott BKV-s ügyekről tájékoztatást.

A főpolgármester kitért arra is, hogy főtanácsadója az utóbbi évben már nem volt aktív a városházán, de ez érthető is, mert az őt érintő koalíciós tárgyalások már lezajlottak, a döntések megtörténtek. Demszky szerint Mesterházy az országos politikában lett egyre aktívabb, pontosabban az MDF–SZDSZ-megállapodás előkészítésében. A főpolgármester értelmezése szerint az, hogy a két párt felsorakozott Bokros mögött, egyszerre veszélyezteti a Fidesz kétharmados győzelmét, és szavazatokat vesz el a szocialistáktól. A beszédét hosszadalmasan felolvasó, sokszor megbotló nyelvű főpolgármester megjegyezte: ilyenkor szokták a „nagyok kriminalizálni a kicsiket”, de ő mindezt a lehető legtávolabbról szemléli. A rendőrségben maximálisan megbízik, ugyanakkor megjegyezte, hogy a vallomásokban jelen van az, hogy sokaknak érdeke a felelősség szétterítése. Példaként említette, hogy a BKV igazgatósági elnökét két olyan szerződéssel is megvádolták, melyek megkötésekor Tótfalusi nem is volt az igazgatóságban. Ezek után újra hangsúlyozta: bízik az igazságszolgáltatásban, de abban is, hogy korrigálni fogják a meggyanúsításokat.

Végül elpanaszolta, hogy szerdai nyilatkozatait összefüggéseiből kiragadva és meghamisítva idézték sokan, ami miatt most azért is feljelentést tesz, mert azok „ártatlanul meggyanúsított emberek sorsára lehetnek hatással”.

Demszky egyébként kérdésre válaszolva elismerte politikai felelősségét, de azt is elmondta, hogy nem mond le.