Hszi Csin-ping kínai elnöki öt év után látogatott ismét Európába. Az ázsiai nagyhatalommal való együttműködés már nemcsak a gazdaságra korlátozódik, hanem többdimenziós kapcsolatról beszélhetünk. A kínai elnök európai látogatásának legfontosabb üzenete, hogy az ázsiai nagyhatalom a konnektivitásban érdekelt és nem a leválásban.
Azt gondolom, hogy talán az egyik legfontosabb dolog, ami megkönnyíti a Kínával való párbeszédet, az a globalizáció folytatása. A kínai és a magyar gazdaság esetében is azt lehet látni, hogy egy felzárkózó gazdaságról van szó amelynek szüksége van arra, hogy hozzáférjen az erőforrásokhoz, a technológiákhoz és a piacokhoz is természetesen.
– mondta el lapunknak Moldicz Csaba, az MCC külgazdasági műhelyvezetője.
A több lábon állás szempontja mellett érdemes még belátni, hogy Nyugat-Európa relatív világgazdasági súlya csökken, és feltehetően csökkenni fog a következő évtizedekben, ami persze nem azt jelenti, hogy a Nyugat nem lesz fejlett öt vagy tíz év múlva, hanem csak azt, hogy a magyar gazdaság számára fontos növekedési impulzusok keleti irányból jönnek majd inkább, mondta a szakértő.
Ha regionális kereskedelmi blokkok vagy akár technológiailag is elkülönített blokkok jönnek létre, az egyik országnak sem érdeke, hangsúlyozta.
– Ez nyilvánul meg kínai oldalról az Egy övezet, egy út kezdeményezésben, magyar oldalról pedig az egyre inkább a konnektivitásnak leírt koncepcióban amely tulajdonképpen nem más, mint gazdasági szempontból a diverzifikációs program.
A diverzifikációt szolgálja az észak–déli konnektivitás fejlesztése, ideértve a Budapest-Belgrád vasút építését is. Az elmúlt időszakban bejelentett kínai befektetések is a gazdaság modernizációját jelentik, ebben a konkrét esetben a magyarországi autóipar versenyképességének fenntartását.
– folytatta a szakértő.
Kína és Magyarország külpolitikájában is nagyon fontos a szuverenitás kérdése, mutatott rá. Más országok belső működésébe való be nem avatkozás pedig mindkét országra igaz. A szuverenitás megőrzése mindkettőnk külpolitikájának a középpontja.
Az elmúlt években egyre világosabbá vált, hogy sem az amerikai, sem a nyugat-európai külpolitikai gondolkodás nem szakított a demokráciaexporttal és az arra irányuló külpolitikai lépések szisztematikus gyakorlásával, mondta a szakértő. Hozzátette:
Magyarországnak nincs geopolitikai vitája Kínával.
Kínára és Magyarországra is jellemző az erős, egészséges nemzettudat. Ez egyes nyugat-európai országokkal ellentétet képez, ezért is más Kína részéről a hazánkkal való kapcsolat, hangsúlyozta Moldicz Csaba.
Miért magyar érdek a Kínával való jó kapcsolat?
Magyarország számára a Kínával való együttműködés elsődlegesen a gazdaságról szól. Az 1,4 milliárd lakosú Kína gazdasága a világon a második legnagyobb. Nem képzelhető el az, hogy a vele való jó kapcsolat ne legyen nemzeti érdekünk.
Nem mondhatunk le világpiaci szinten róla, a másik dolog pedig az, mondta a szakértő, hogy vannak olyan technológiai területek, ahol a kínai vállalkozások nagyon nagy előnyre tettek szert a Nyugattal szemben is.
Az egyik ilyen terület az elektromos autógyártás, valamint az akkumulátorgyártás, ami pedig nekünk azért fontos, mert ez a magyar gazdaságnak, a beszállítóiparnak – ami a hazai GDP csaknem húsz százalékát adja – nagyon fontos területe, mutatott rá Moldicz Csaba.
Miért vagyunk mi fontosak a hatalmas országnak?
Ne feledjük, hazánk az egységes európai piacnak a tagja, így nem egy tízmilliós piacról beszélhetünk, hanem az egész Európai Unió piacáról is. Mi ehhez nyújtunk belépési pontot
– mondta Moldicz Csaba.
Emellett van több olyan kulturális elem is ami miatt mi érdekesek vagyunk Kína számára. Az európai kultúra a kínai ember számára fontos, így természetesen Magyarországot is meg akarják ismerni.
A szakértő arra is rámutatott, hogy hazánk révén Kína egy olyan stabil kapcsolatot tud egy országgal kiépíteni ami példaértékű lehet más uniós országok számára is.
A kínai kapcsolatok leépítésére irányuló kérés viszont különösen furcsának tűnik az olyan nyugati országoktól, amelyek nemcsak évtizedeken keresztül kereskedtek Kínával és fektettek be ott, hanem most is igen erős gazdasági kapcsolataik vannak Kínával.
A magyar–kínai kapcsolatrendszer értékelésében sokszor csúsztatások jelennek meg a kritikusoknál és olyan utalások, amelyek azt sejtetik, hogy a stabil kapcsolatokat a magyar kormány vélt autoriter hajlamaival lehet magyarázni. A fentiek jól mutatják, hogy a kapcsolatrendszer ideológia-mentes, a keleti nyitás nem nyugati zárást jelent, és alapvetően kölcsönös, gazdasági előnyükre épül és fenntartása a mindenkori magyar kormányok érdeke
– zárta szavait a szakértő.
Hszi Csin-ping Budapesten
