Feldühítették Zelenszkijt az amerikaiak, és fordítva

Nem tartotta be Amerika szabályait az ukrán elnök?

2024. 04. 15. 19:58
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök
Berlin, 2024. február 16. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Olaf Scholz német kancellárral közösen tartott sajtóértekezletén a berlini kancellári hivatalban 2024. február 16-án. MTI/EPA/Clemens Bilan Fotó: Clemens Bilan
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Amikor Kamala Harris amerikai alelnök februárban a müncheni biztonsági konferencián négyszemközt találkozott Volodimir Zelenszkijjel, olyasmit mondott az ukrán vezetőnek, amit az nem akart hallani: Tartózkodjon az orosz olajfinomítók megtámadásától, amely taktika az amerikai tisztviselők szerint növelné a globális energiaárakat, és agresszívabb orosz megtorlást vonna maga után Ukrajnán belül – írja a The Washington Post amerikai lap. 

Az ügyet ismerő tisztviselők szerint a kérés felidegesítette Zelenszkijt és legfőbb tanácsadóit, akik az orosz energetikai létesítményekre mért dróncsapásokban látták azt, hogy ez egy jó lehetőség Kijev számára az erősebb ellenféllel szemben. 

A lap információi szerint Zelenszkij akkor elutasította a tanácsot, mivel nem volt biztos abban, hogy az a Biden-kormányzat konszenzusos álláspontját tükrözi, a következő hetekben azonban Washington több Kijevvel folytatott megbeszélésen megerősítette a figyelmeztetést, többek között Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó, aki márciusban az ukrán fővárosba utazott, valamint más magas rangú amerikai védelmi és hírszerzési tisztviselők is.

Ahelyett azonban, hogy engedett volna az amerikai kéréseknek, Ukrajna megduplázta a tétet, és egy sor orosz létesítményt támadott meg, köztük április 2-án Oroszország harmadik legnagyobb finomítóját, amely 800 mérföldre van a fronttól. 

A lépés tovább fokozta a feszültséget az amúgy is feszült viszonyban, miközben Kijev éppen arra várt, hogy megtudja, a kongresszustól megkapja-e a régóta beígért hatvanmilliárd dolláros segélycsomagot. 

Amerikai, ukrán és európai tisztviselők – többen névtelenséget kérve – beszéltek a The Washington Postnak a Washington és Kijev közötti nézeteltérésekről. 

Az ukrán stratégia védelmezői azzal vádolják a Fehér Házat, hogy a belpolitikát helyezi előtérbe Kijev katonai céljaival szemben. 

Nekem úgy tűnik, hogy a Biden-kormányzat nem akarja, hogy a gázárak emelkedjenek egy választási évben 

– mondta Tom Cotton republikánus szenátor Lloyd Austin védelmi miniszternek egy múlt heti meghallgatáson. A szintén republikánus Austin Scott pedig azt kérdezte a minisztertől egy másik meghallgatáson, hogy „miközben Oroszország az ukránok olaj-, gáz- és energiaszektorát támadja, miért ne támadhatnák az ukránok az orosz olaj-, gáz- és energiaszektort?”

Az amerikai tisztviselők szerint a figyelmeztetéseik mögött meghúzódó indoklás azonban árnyaltabb, mint azt a kritikusok sugallják.

A globális energiapiacok ellátásának fenntartása az infláció lehűtése érdekében a kormányzat számára prioritás, ismerik el a tisztviselők. De ez fontos az ukrajnai háborús erőfeszítések támogatásának fenntartása szempontjából is Európában, ugyanis

az energiaárak emelkedése azzal a kockázattal jár, hogy csökken az Ukrajna megsegítésére irányuló európai támogatás 

– mondta egy magas rangú amerikai tisztviselő. Ráadásul mások szerint a Kijev támadásainak katonai haszna is megkérdőjelezhető értékű.

Ukrajna jobban jár, ha olyan taktikai és műveleti célpontok ellen indul, amelyek közvetlenül befolyásolhatják a jelenlegi harcot 

– mondta Austin a törvényhozóknak. Az amerikai katonai szakértők ugyanis aggódnak amiatt, hogy míg az ukrán csapások egyáltalán nem csökkentik Oroszország hadrafoghatóságát, addig Kijev az ukrán villamosenergia-hálózat elleni masszív orosz ellentámadásra számíthat, ami sokkal jobban fáj Ukrajnának, mint amennyire a finomítótámadások fájnak Oroszországnak.

A dróntámadások nem pusztítanak el egész finomítókat, és általában nem is pusztítanak el egyes egységeket, csak megrongálják azokat 

– írta Szergej Vakulenko olajipari szakértő a Carnegie Endowment for International Peace szervezet számára készített elemzésében. 

Mint ismert, az elmúlt hetekben Oroszország drónok és rakéták sortüzét zúdította Ukrajna energetikai infrastruktúrájára, milliókat hagyva áram nélkül, és erősítve azt a félelmet, hogy a támadások miatt leállhat Ukrajna gazdasága. A támadások elpusztítottak egy erőművet Kijev régióban, megrongálták Ukrajna legnagyobb vízerőművét és több hőerőművet.

Az orosz védelmi minisztérium szerint a támadások közvetlen válaszlépések voltak Ukrajna dróncsapásaira, amelyeket Ukrajna mélyen a területén lévő finomítók és más infrastruktúrák ellen intézett.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.