Sose bízzunk lóra szalmakalapot!

Könnyed szórakozást kínál a Thália Színház legújabb, április 13-án bemutatott előadása. Eugène Labiche Nyakamon a nászmenet című, XIX. században született, félreértett helyzetekre és komikusan esetlen, gyarló karakterekre épülő bohózata Kelemen József rendezésében az alkotók által ígértekhez hűen valóban kortalanná vált.

2024. 04. 15. 14:00
2024.04.10. Budapest
Thália színház, Nyakamon a nászmenet fotóspróba
Fadinardot mindenhová elkíséri a népes nászmenet Fotó: Kurucz Árpád
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Eugène Labiche a XIX. század egyik legnépszerűbb francia drámaírója, a korabeli polgárság nagy kedvence volt. A Thália Színházban most Nyakamon a nászmenet címmel bemutatott, rendkívül mozgalmas, könnyed, sanzonokat és kuplékat idéző dalbetétekkel is fűszerezett előadás az Un Chapeau de Paille d’Italie, vagyis Olasz szalmakalap című komédia alapján született. Labiche művei közül ez az, amely leginkább él, a legtöbbször találkozhatunk vele napjainkban is. Nem véletlenül. 

2024.04.10. Budapest
Thália színház, Nyakamon a nászmenet előadás fotóspróbája
Az előadás főszereplője, Fadinard (Jaskó Bálint) és menyasszonya (Sóvári-Fehér Anna) nem így képzelték el az esküvőjük napját. Fotó: Kurucz Árpád

 

Az abszurd történet és a nevetséges, mégis szerethető karakterek, akiknek a gyarlóságán keresztül egy kicsit akár magunkat is megmosolyoghatjuk, illetve azok a helyzetek, amelyekbe a félreértések miatt kerülnek, ma is éppúgy képesek megnevettetni a közönséget, mint a XIX. században. Hamvai Kornél fordításában pedig a dialógusok is úgy szólalnak meg, hogy napjainkban is könnyen befogadhatóak, életszerűek és élők legyenek.

A történet Párizsban játszódik, ahol Fadinard (Jaskó Bálint), egy jó szándékú, ám szerencsétlen férfi és egy gazdag kertészetigazgató szófogadó, odaadó lánya, Céline (Sóvári-Fehér Anna) esküvőjének előkészületei folynak. A rendkívül mozgalmas nap azonban számos bonyodalmat tartogat. Kezdetként Fadinard lova a parkban tett sétájuk alkalmával megeszi egy kikapós fiatalasszony, Anaïs (Gubás Gabi) értékes olasz szalmakalapját. A nő ugyanis levette azt, miközben légyottot tartott a heves és erőszakos természetű, láthatóan nem az intellektusával hódító katonatiszt szeretőjével, Émile-lel (Szabó Győző). A pár, megjelenve a férfi lakásán, számon kéri Fadinard-on a kalapot, követelve, hogy mihamarabb szerezzen be egy ugyanolyat.

2024.04.10. Budapest
Thália színház, Nyakamon a nászmenet fotóspróba
Szabó Győző, Gubás Gabi és Jaskó Bálint. Fotó: Kurucz Árpád

A kikapós fiatalasszony férje (Bede-Fazekas Szabolcs) ugyanis rendkívül féltékeny lesz, ha a nő a tőle kapott kalap nélkül tér haza. Közben az esküvőre készülve megérkezik vidékről a násznép is, köztük a menyasszony fontoskodó, az eseményeket folyton irányítani akaró édesapja (Görög László), a szinte teljesen süket, az eseményeket így nehezen követő nagybácsi, Vézinet (Nagy Viktor), illetve Fadinard vetélytársa, a Céline kegyeire szintén pályázó esetlen szomszédfiú, Bobin (Hevesi László). Fadinard-nak tehát úgy kell megpróbálnia beszerezni a lova által megevett kalap pontos mását, hogy közben a népes vendégsereg szorosan a nyomában van. Mindez számos félreértéshez és komikus helyzethez vezet, melyek során Fadinard találkozik többek között egykori szerelmével, a kalapboltot működtető Clarával (Mórocz Adrienn), illetve az Air France elnökének feleségével, Champigny-vel (Udvarias Anna), akinek estélyén kis híján dalra is fakad. Közben megjelenik a színen a féltékeny férj, sőt még a rendőrség is részesévé válik a mulattató cselekménynek.

2024.04.10. Budapest
Thália színház, Nyakamon a nászmenet fotóspróba
Az esküvő napján a vőlegény egykori kedvese is felbukkan. Fotó: Kurucz Árpád

A párizsi hangulatot teremtő, kuplé- és sanzonszerű, fülbemászó dalbetétek szövegeit Varró Dániel alkotta meg, míg a darab zenei vezetéséért Furák Péter felelt. Az eredetileg 1850-ben született műből színpadra állított előadás története kortalan, a látványvilága azonban elsősorban a XX. század közepét idézi. A Khell Zsolt által tervezett nagyszabású, ugyanakkor praktikus díszlet a forgószínpad segítségével öt különböző helyszínt jelenített meg. A Cselényi Nóra tervezte jelmezek hűen tükrözik az egyes karakterek személyiségvonásait. A Thália Színház előadása nem késztet világmegváltó gondolatok megfogalmazására, azonban tökéletes választás, ha szeretnénk elfelejtkezni a hétköznapok gondjairól, ha egy felhőtlenül szórakoztató kikapcsolódásra vágyunk.

 

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.